Reziliens cég, reziliens munkatársak, reziliencia tréning. A covid-19 fenyegető gazdasági következményei, a munka megdöbbentő átalakulása és a folyamatos változás mellett nem csoda, hogy a korábban alig ismert reziliencia szó ma már számtalan keresett szolgáltatást jelöl. A szervezeti és az egyéni reziliencia fejlesztés azonban eltérő eszközöket kíván és eltérő eredményekkel jár. Nem mindegy, melyiket választjuk. Cikkünk az eligazodást segíti.
5 perces olvasmány
Alkalmazkodó túlélő vagy lenyűgöző főnixmadár? Ki reziliens?
A felkapott kifejezésekkel gyakran megesik, hogy senki nem ismeri a pontos jelentésüket. Napjainkban a rezilienciát sokan használják az összeszedettség, az egészség, az ellenálló képesség vagy alkalmazkodás szinonimájaként, míg mások a krízisekből való könnyed „visszapattanás” képességét, a nehézségeknek köszönhető megerősödést, magasabb szintre jutást jelölik vele.
A szakértők kijózanító definíciói mutatják meg igazán, mennyivel többet várunk a rezilienciától, mint kellene.
- Bonanno, a téma vezető kutatója szerint a reziliencia egyszerűen az az emberek kétharmadánál természetesen meglévő képesség, hogy „vészterhes időkben is viszonylag normálisan tudnak funkcionálni” 4 . Az angolban bouncing back-nek hívott visszapattanásnak, vagy látványos fejlődésnek ebben a meghatározásban nyoma sincs.
- Hone, a téma másik szakértője, azt hívja rezilienciának, hogy „átkormányozzuk magunkat a nehézségeken és tanulunk belőlük” 4 . Hone határozottan elutasítja a gondolatot, hogy egy veszteség után bárkinek könnyedén vissza kellene pattanni a korábbi állapotába.
- Az Amerikai Pszichológiai Társaság meghatározásában a reziliencia egyszerűen jó alkalmazkodási folyamatot jelent, „amikor viszontagsággal, traumával, tragédiával, veszélyekkel, jelentős stresszforrásokkal, például családi vagy párkapcsolati problémával, komoly egészségügyi panaszokkal, munkahelyi vagy anyagi gondokkal szembesülünk” 1.
Mindhárom definíció egyetért abban, hogy a reziliencia nem ment meg a mélypontoktól és nem mentesít a bánattól vagy a félelemtől. Szó sincs arról, hogy a reziliens ember „nem sír és katonadolognak tekinti a nehézségeket” 4 . Vajon tisztában vannak ezzel a munkáltatók, amikor a gyorsabb fejlődés, a jobb hangulat, vagy a magasabb dolgozói elégedettség érdekében reziliencia fejlesztést rendelnek?
Hogyan fejleszthető az egyéni reziliencia?
Tippekben nincs hiány. Az Amerikai Pszichológia Társaság ajánlása szerint például a közeli kapcsolatainkra, a fizikai jólétünkre, az egészséges gondolkodásra és az értelem keresésére kell figyelnünk, ha erősíteni szeretnénk a rezilienciát. Terjedelmes listájuk egyebek mellett arra biztat minket, hogy legyünk sokat a szeretteinkkel, aludjunk és mozogjunk eleget, tudatosan figyeljünk arra, miért lehetünk hálásak és vállaljunk önkéntes munkát 1 . Kétségtelenül hasznos lépések ezek egy jobb életért.
De valóban lineáris a kapcsolat a jelenlegi jólétünk és a jövőbeni alkalmazkodóképességünk között? A reziliencia kutatói szerint korántsem. Azt állítják, cseppet sem egyértelmű mitől lesz valaki reziliens. Olyan megoldást sem találtak még, ami minden embernél egyformán fejlesztené ezt a készséget. Azt sem tudják, pontosan milyen összefüggés van a magánéleti és munkahelyi reziliencia között.
Bonanno kiemeli, hogy hiába tűnne kézenfekvőnek, hogy a stressz mértéke és az erőforrásaink meghatározzák a rezilienciát, minden személy másként reagál a nehézségekre, és gyakran egyazon személynél is más megközelítés működik a különböző problémáknál 4. Teljesen egyéni és egyedi tehát a jól megalapozott reziliencia fejlesztés, és ezen aligha csodálkoznak az embereket nehéz élethelyzetekben támogató pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, vagy coach-ok. Kis túlzással a legtöbb lelki támaszt nyújtó szakértő a személyes rezilienciát fejleszti, mióta világ a világ.
Emellett cseppet sem biztos, hogy a csoportos reziliencia tréninget választó megrendelőnek valóban a személyes reziliencia támogatására van szüksége.
Bonanno szerint célszerűbb a rugalmasság fejlesztésével foglalkozni, ha a reziliencia terén úgyis nehéz egységes megközelítést alkotni. Rugalmasság alatt pedig azt érti, hogy „megtanítjuk az embereknek, hogyan lehet aktívan kezelni a stresszforrásokat, hogyan lehet jól felhasználni az erőforrásaikat, tulajdonságaikat, képességeiket az adott pillanatban” 4. Bár a rugalmasság kevésbé divatos szó, munkahelyi környezetben könnyebben értelmezhető, mint a mélyen személyes reziliencia, és valószínűleg jobban lefedi a tényleges megrendelői igényt.
Ha tehát a komoly személyes nehézségekből való kilábalásban szeretnénk segíteni a kollégákat, egyéni támogatási formákkal és felkészült szakemberekkel nem tévedhetünk.
Amikor azonban jövőálló, nehézségekből tanuló, megújuló csapatot szeretnénk, nézzük meg jól, milyen megoldást választunk. Az sem baj, ha a program neve megoldás fókusz, growth mindset, jövőbiztos működés, változásbiztonság vagy akár reziliencia. A kifejezések mögött rejlő valódi tartalom érdekes, amit érdemes alaposan egyeztetni a szolgáltatóval.
Ha pedig vágyunk a reziliens szervezet, lehet, hogy nem csak egy tréningre, inkább egyedi szervezetfejlesztésre van szükségünk. Lássuk miért!
Milyen a reziliens szervezet?
Egy igazán reziliens vállalat döntéshozói valószínűleg reziliens emberek, de ez még nem minden. Az a szervezet reziliens, amelynek a működése, struktúrája, folyamatai lehetővé teszik, hogy a cég feldolgozzon bármilyen sokkhatást és gyorsan újraszerveződjön úgy, hogy a szervezet fő funkciója és identitása mindvégig megmarad. 3
A McKinsey tanulmánya szerint 2 ehhez tudatos, egyértelmű kockázatkezelési kultúrára van szükség, amelyre a cég legfelsőbb szintű vezetői következetesen figyelnek akkor is, ha épp nincsenek nagy zavarok.
Más kutatók a szervezeti rezilienciát egy sor jellemzővel társítják: szerintük a diverzitás, a nyitottság, a tartalékolás, az azonnali és jól használt visszajelzések, a rugalmasan alakítható és szabadon kombinálható szervezeti egységek, a tanulás és kísérletezés kultúrája, a kiváló kapcsolatok a reziliencia feltételei. 3
Összetett, izgalmas kérdés tehát a szervezeti reziliencia fejlesztése, amely egy kétnapos reziliencia tréningen biztosan túlmutat. Ha rugalmas, nyitott gondolkodású, felkészült szakembereket találunk, ne riadjunk meg, ha alapos feltárást kérnek és egyedi programtervet javasolnak. Ezek a hatásos fejlesztés ismérvei.
Aigner-Barta Móni, kutatási vezető
Ha szeretnél még olvasni tőlünk, kövess minket Facebookon és LinkedIn-en, és regisztrálj a havi hírlevélre.
Forrás
- 1 Building your resilience, American Psychological Association, 2012,
https://www.apa.org/topics/resilience - 2 Strenghtening institutional risk and integrity culture, McKinsey & Company, November 2, 2020
https://www.mckinsey.com/business-functions/risk/our-insights/strengthening-institutional-risk-and-integrity-culture - 3 The Science of Resilience, resilience.org,
https://www.resilience.org/the-science-of-resilience/ - 4 I’m a survivor! How resilience became the quality we all crave, Emine Saner, The Guardian, November 24, 2020 https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2020/nov/24/im-a-survivor-how-resilience-became-the-quality-we-all-crave#Echobox=1606223340?utm_source=pocket&utm_medium=email&utm_campaign=pockethits
Hasonló blogbejegyzéseink
Vuca világ és változásbiztonság
Mit jelentenek és miben különböznek? Hasznos infók vezetőknek, 3 perces olvasmány. A dinamikus üzleti világ az egyre gyakoribb, egyre gyorsabb...
Mi történik az embereimmel? 2.
A koronavírus helyzetről vezetőknek 2. Hét hét otthoni munka az irodához szokott cégeknek nem akármi. Sokan várják a visszatérést. Óvatosan a...