Mit ad a reziliencia fejlesztés?

Reziliens cég, reziliens munkatársak, reziliencia tréning. A covid-19 fenyegető gazdasági következményei, a munka megdöbbentő átalakulása és a folyamatos változás mellett nem csoda, hogy a korábban alig ismert reziliencia szó ma már számtalan keresett szolgáltatást jelöl. A szervezeti és az egyéni reziliencia fejlesztés azonban eltérő eszközöket kíván és eltérő eredményekkel jár. Nem mindegy, melyiket választjuk. Cikkünk az eligazodást segíti.

5 perces olvasmány

Alkalmazkodó túlélő vagy lenyűgöző főnixmadár? Ki reziliens?

A felkapott kifejezésekkel gyakran megesik, hogy senki nem ismeri a pontos jelentésüket. Napjainkban a rezilienciát sokan használják az összeszedettség, az egészség, az ellenálló képesség vagy alkalmazkodás szinonimájaként, míg mások a krízisekből való könnyed „visszapattanás” képességét, a nehézségeknek köszönhető megerősödést, magasabb szintre jutást jelölik vele.

A szakértők kijózanító definíciói mutatják meg igazán, mennyivel többet várunk a rezilienciától, mint kellene.

• Bonanno, a téma vezető kutatója szerint a reziliencia egyszerűen az az emberek kétharmadánál természetesen meglévő képesség, hogy „vészterhes időkben is viszonylag normálisan tudnak funkcionálni” ⁴ . Az angolban bouncing back-nek hívott visszapattanásnak, vagy látványos fejlődésnek ebben a meghatározásban nyoma sincs.
• Hone, a téma másik szakértője, azt hívja rezilienciának, hogy „átkormányozzuk magunkat a nehézségeken és tanulunk belőlük” ⁴ . Hone határozottan elutasítja a gondolatot, hogy egy veszteség után bárkinek könnyedén vissza kellene pattanni a korábbi állapotába.
• Az Amerikai Pszichológiai Társaság meghatározásában a reziliencia egyszerűen jó alkalmazkodási folyamatot jelent, „amikor viszontagsággal, traumával, tragédiával, veszélyekkel, jelentős stresszforrásokkal, például családi vagy párkapcsolati problémával, komoly egészségügyi panaszokkal, munkahelyi vagy anyagi gondokkal szembesülünk” ¹.

Mindhárom definíció egyetért abban, hogy a reziliencia nem ment meg a mélypontoktól és nem mentesít a bánattól vagy a félelemtől. Szó sincs arról, hogy a reziliens ember „nem sír és katonadolognak tekinti a nehézségeket” ⁴ . Vajon tisztában vannak ezzel a munkáltatók, amikor a gyorsabb fejlődés, a jobb hangulat, vagy a magasabb dolgozói elégedettség érdekében reziliencia fejlesztést rendelnek?

Hogyan fejleszthető az egyéni reziliencia?

Tippekben nincs hiány. Az Amerikai Pszichológia Társaság ajánlása szerint például a közeli kapcsolatainkra, a fizikai jólétünkre, az egészséges gondolkodásra és az értelem keresésére kell figyelnünk, ha erősíteni szeretnénk a rezilienciát. Terjedelmes listájuk egyebek mellett arra biztat minket, hogy legyünk sokat a szeretteinkkel, aludjunk és mozogjunk eleget, tudatosan figyeljünk arra, miért lehetünk hálásak és vállaljunk önkéntes munkát ¹ . Kétségtelenül hasznos lépések ezek egy jobb életért.

De valóban lineáris a kapcsolat a jelenlegi jólétünk és a jövőbeni alkalmazkodóképességünk között? A reziliencia kutatói szerint korántsem. Azt állítják, cseppet sem egyértelmű mitől lesz valaki reziliens. Olyan megoldást sem találtak még, ami minden embernél egyformán fejlesztené ezt a készséget. Azt sem tudják, pontosan milyen összefüggés van a magánéleti és munkahelyi reziliencia között.

Bonanno kiemeli, hogy hiába tűnne kézenfekvőnek, hogy a stressz mértéke és az erőforrásaink meghatározzák a rezilienciát, minden személy másként reagál a nehézségekre, és gyakran egyazon személynél is más megközelítés működik a különböző problémáknál ⁴. Teljesen egyéni és egyedi tehát a jól megalapozott reziliencia fejlesztés, és ezen aligha csodálkoznak az embereket nehéz élethelyzetekben támogató pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, vagy coach-ok. Kis túlzással a legtöbb lelki támaszt nyújtó szakértő a személyes rezilienciát fejleszti, mióta világ a világ.

Emellett cseppet sem biztos, hogy a csoportos reziliencia tréninget választó megrendelőnek valóban a személyes reziliencia támogatására van szüksége.

Bonanno szerint célszerűbb a rugalmasság fejlesztésével foglalkozni, ha a reziliencia terén úgyis nehéz egységes megközelítést alkotni. Rugalmasság alatt pedig azt érti, hogy „megtanítjuk az embereknek, hogyan lehet aktívan kezelni a stresszforrásokat, hogyan lehet jól felhasználni az erőforrásaikat, tulajdonságaikat, képességeiket az adott pillanatban” ⁴. Bár a rugalmasság kevésbé divatos szó, munkahelyi környezetben könnyebben értelmezhető, mint a mélyen személyes reziliencia, és valószínűleg jobban lefedi a tényleges megrendelői igényt.

Ha tehát a komoly személyes nehézségekből való kilábalásban szeretnénk segíteni a kollégákat, egyéni támogatási formákkal és felkészült szakemberekkel nem tévedhetünk.

Amikor azonban jövőálló, nehézségekből tanuló, megújuló csapatot szeretnénk, nézzük meg jól, milyen megoldást választunk. Az sem baj, ha a program neve megoldás fókusz, growth mindset, jövőbiztos működés, változásbiztonság vagy akár reziliencia. A kifejezések mögött rejlő valódi tartalom érdekes, amit érdemes alaposan egyeztetni a szolgáltatóval.

Ha pedig vágyunk a reziliens szervezet, lehet, hogy nem csak egy tréningre, inkább egyedi szervezetfejlesztésre van szükségünk. Lássuk miért! 

Milyen a reziliens szervezet?

Egy igazán reziliens vállalat döntéshozói valószínűleg reziliens emberek, de ez még nem minden. Az a szervezet reziliens, amelynek a működése, struktúrája, folyamatai lehetővé teszik, hogy a cég feldolgozzon bármilyen sokkhatást és gyorsan újraszerveződjön úgy, hogy a szervezet fő funkciója és identitása mindvégig megmarad. ³

A McKinsey tanulmánya szerint ²  ehhez tudatos, egyértelmű kockázatkezelési kultúrára van szükség, amelyre a cég legfelsőbb szintű vezetői következetesen figyelnek akkor is, ha épp nincsenek nagy zavarok.

Más kutatók a szervezeti rezilienciát egy sor jellemzővel társítják: szerintük a diverzitás, a nyitottság, a tartalékolás, az azonnali és jól használt visszajelzések, a rugalmasan alakítható és szabadon kombinálható szervezeti egységek, a tanulás és kísérletezés kultúrája, a kiváló kapcsolatok a reziliencia feltételei. ³

Összetett, izgalmas kérdés tehát a szervezeti reziliencia fejlesztése, amely egy kétnapos reziliencia tréningen biztosan túlmutat. Ha rugalmas, nyitott gondolkodású, felkészült szakembereket találunk, ne riadjunk meg, ha alapos feltárást kérnek és egyedi programtervet javasolnak. Ezek a hatásos fejlesztés ismérvei.

Aigner-Barta Móni, kutatási vezető

Ha szeretnél még olvasni tőlünk, kövess minket Facebookon és LinkedIn-en, és regisztrálj a havi hírlevélre.